Hollandiában-2010

25
25 25
9
9 9
13
13 13
2
2 2
6
6 6
14
14 14
17
17 17
23
23 23
7
7 7
20
20 20
33
33 33
16
16 16
5
5 5
27
27 27
11
11 11
26
26 26
24
24 24
15
15 15
18
18 18
4
4 4
12
12 12
8
8 8
22
22 22
1
1 1
19
19 19
28
28 28
10
10 10
21
21 21
3
3 3
29
29 29

 

 

Hollandia – egy sikeres recept
Végy egy tucat diákot, négy tanárt; repítsd át őket néhány országon keresztül és landoltasd a dordrechti Wartburg Gimnázium magyar zászlót lobogtató kapuja előtt. Majd spékeld meg mindezt óralátogatással, vendégcsaládokkal, ízesítsd gyönyörű látnivalókkal. A végeredmény egy felejthetetlen kirándulás.
A testvérkapcsolat ötlete 2007-ben merült fel először, és 2010 márciusában már túl vagyunk egy élményekben gazdag viszontlátogatáson.
Dordrechtben, testvériskolánk városában három folyó találkozik, mielőtt a tengerbe futna. A várost csatornák szelik át és forgalmas hajózási csomópont elbűvölő, lépcsős homlokzatú régi házakkal, a felvonható hidakkal, a lenyűgöző méretű templomokkal és a térrel, ahol Hollandia a legenda szerint megszületett.
A legkorszerűbb oktatási eszközökkel felszerelt iskolába 750 tanuló jár nap mint nap kerékpárral, hajóval, autóval és persze gyalog. 12-től 16 éves korukig tanulnak ott a gyerekek, különböző szakokon, képességeik szerint, majd a közeli Rotterdamban folytatják tanulmányaikat. Angol, francia, német, közgazdaságtan, életvitel, rajz és technika valamint testnevelés órákon vehettünk részt. A tanárok többnyire angolul vezették az órát, vagy mindent pontosan elmagyaráztak a látogatóknak.
A magyar gyerekeket holland családok látták vendégül, így alkalmuk nyílt egy tipikus holland tinédzser életét élni egy hétig. Mivel testvériskolánk a kálvinizmus legszigorúbb irányzatát követi, bár a vendégek kedvéért hajlandóak voltak engedményeket tenni. A lányok szigorúan szoknyát viseltek az iskolában és a templomban egyaránt. Vasárnap a magyar gyerekek két, egy délelőtti és egy délutáni istentiszteleten vehettek részt a vendéglátókkal, és énekelhették a közös zsoltárokat. Érdekes volt, hogy szertartás alatt édességet, különböző cukorkákat fogyasztottak a hívők.
Amikor nem az iskolában töltöttük az időt, kirándulásokat tettünk a környéken. Így megcsodálhattuk Kindersdijk szélmalmait, Gouda ódon városát, Delft régi és új templomait és a holland királyi család temetkezési helyét. Madoradamban sétáltunk a nevezetes holland épületeket megjelenítő makettek között, és Rotterdamba is eljutottunk vízibusszal, ahol számtalan fotót készítettünk a város szimbólumáról, az Erasmus hídról. Ellátogattunk Zeeland régióba, megnéztük a múzeumot, amit a tragikus 1953-as árvíz emlékére hoztak létre, és a Delta parkban láttuk az óriási tengeri gátat, annak a küzdelemnek a jelképét, amit a hollandok időről időre a vízzel folytatnak. Együtt élvezhettük még a fókaetetést, és egy sétát a tengerparton.
Végül elérkezett hazautazásunk napja. Nehéz volt a búcsú, de már várt minket egy izgalmas repülőút haza, a családunkhoz, a barátainkhoz és a Benkő iskolához.

Fülöpné Szabó Annamária

Hollandiai életképek
Mindig izgalmas egy új országba látogatni. Két várakozásokkal teli lánynak ugyan könnyű utánanézni az interneten a helyi kultúrának, és nevezetességeknek; de van valami, amit csak személyesen tapasztalhatunk meg. Ilyen például a családi élet, és a harmónia. Most a mi példánkon keresztül igyekszünk ezt bemutatni nektek!
Az első dolog, amivel szembesültünk, az igazi családi légkör, ami holland vendéglátóinknál mindennapos. A családtagok hajlandóak áldozatokat hozni az együtt töltött órákért. A hétköznapokon ez ugyanolyan fontos, mint az olyan különleges alkalmakon, amikor magyar vendégeket kell elszállásolniuk. A napoknak megvan a maga rutinja. A reggelt közös étkezéssel kezdik, ahol az imát az egyik családtag mondja el. Ezután mindenki megy a maga útjára: iskolába vagy dolgozni. Legközelebb a vacsoránál ül össze újra a család, amit egy közös áhítattal zárnak le. 8 órakor egy közös beszélgetéshez ülnek le a nappaliban. Ekkor teát és édességeket fogyasztanak, majd átbeszélik a nap történéseit. Ez egy fontos program, amit senki nem sért meg telefonálással, tv-nézéssel. Általában ezután érkezik haza az apuka, ami a nap fénypontja. Ilyenkor mindenki próbál az ő kedvében járni: miután üdvözlik, átadják neki a helyet kedvenc fotelében, és kávéval, teával kínálják. A gyerekek sokszor késő estig várnak arra a pillanatra, hogy találkozzanak apjukkal, aki sokáig dolgozik.
A vasárnapot mindig együtt töltik. A nap folyamán kétszer mennek templomba, ahol különös szokás a cukorka-evés. Mindenki egy csomaggal indul el otthonról, és a padsorok között egymásnak adogatják. Az első istentisztelet után hazamennek, és az időt eszegetéssel, beszélgetéssel töltik el. Hétvégén az apuka is besegít a házimunkába. A többi napon az anyukára hárulnak a teendők, de az ő munkaideje lehetővé teszi, hogy elvégezze őket.

Nagy Dóra és Vass Anita 12.a

Benkő István Református Általános Iskola és Gimnázium