Iskolánk a 2019/20-as tanévben vezette be a Komplex Instrukciós Programot (K.I.P.).

Ezt a programot a hejőkeresztúri IV. Béla Általános Iskola adaptálta, majd 2000-ben saját igényeihez igazítva kidolgozta az azóta Hejőkeresztúri Modell – KIP néven ismertté vált módszert. Ennek a modellnek a kidolgozásáért, sikeres alkalmazásáért Prima majd Prima Primissima Díjat kapott az iskola.

A programban jelenleg közel 100 iskola tanulója és pedagógusa vesz részt.

A K. I. P.  egy olyan oktatási módszer, amelyben a kognitív képességek (emlékezet, téri gondolkodás, reakció idő, figyelem) fejlesztése mellett nagy hangsúly kap a tanulók szociális érzékenységének és a csoportban történő feladatmegoldás fejlesztése.

A K.I.P.-es órákon ugyanazt a tananyagot tanuljuk, mint a „hagyományos órákon”, de ezeknek az óráknak nagyon jól kidolgozott felépítése és szabályrendszere van.

A gyerekek minden esetben heterogén összetételű csoportokban dolgoznak. Ezeket a csoportokat az adott tantárgy pedagógusa határozza meg. Minden csoport egy „központi téma” köré szerveződő, de teljesen más jellegű feladatot kap (ezzel kizárjuk a csoportok közötti versengés lehetőségét), amelyet 15-18 perc alatt közösen kell megoldaniuk, és egy nagy csomagolópapíron szemléltetniük. A csoportmunkára szánt idő lejárta után a csoportok bemutatják a többi csoportnak a feladatukat és a munkájukat. Ezután a csoportok minden tagja a saját csoportfeladatukra épülő személyre szabott feladatot kap. A csoporton belül mindenkinek megvan az adott órán a konkrét szerepe:

  1. Kistanár: Ő fogja össze és vezeti az egész csoport munkáját. Szétosztja a csoport tagjai között a feladatokat, figyel arra, hogy mindenkinek legyen munkája, és hogy senki ne vegye át más szerepét. Szükség esetén a kistanár kérdezhet a tanártól.
  2. Előadó: A táblánál Ő számol be a csoportja munkájáról.
  3. Írnok: a csomagolópapíron Ő jeleníti meg a csoportjának a munkáját.
  4. Csend- és rendfelelős: ha a csoport túl hangos lenne, figyelmezteti a társait.
  5. Időfelelős: többször jelzi a társainak, hogy mennyi ideje van még a csoportnak a feladat elvégzésére.
  6. Eszközfelelős: Ő a felelős a KIP-es doboz tartalmáért, s ha valamilyen eszközre van szüksége a csoportnak, ő kérheti a tanártól.

A csoportfeladat megoldásában a csoport minden tagja részt vesz a csoportban betöltött szerepének megfelelően. Egy csoporton belül ezek a szerepek óráról órára mindaddig cserélődnek, míg egy-egy tanuló az összes szerepet be nem töltötte.

A gyerekek ezeken az órákon nem tankönyvet, munkafüzetet fognak használni, hanem tabletet, okostelefont, és olyan könyveket, amelyekben kutakodhatnak. Egyes feladatok megoldásához nemcsak az adott tantárgyból elsajátított ismeretekre lehet szükség, hanem más tantárgyakéra is. Így jobban el tudjuk érni azt, hogy a gyerekek ne tantárgyakban gondolkodjanak.

A csoportfeladatok minden esetben nyílt végűek, ami azt jelenti, hogy sok jó megoldás létezik. A csoport összetételétől, kreativitásától, munkatempójától, összeszokottságától (is) függ, hogy milyen szintű, mélységű megoldások születnek.

Miért gondoljuk, hogy jó döntés volt bevezetni a KIP-et? Azért, mert folyamatosan keressük azokat az új módszereket, stratégiákat, amellyel versenyképes oktatást tudunk nyújtani a gyermekeknek. A KIP módszer alkalmas arra, hogy

  • a gyerekeket felkészítsük a mai világ egyik legfőbb kihívására: csapatban megoldani egy feladatot.
  • önállóságra, gondolkodásra, kreativitásra neveljük őket: egy kitűzött célhoz a csapat keresi meg a megvalósítás útját.
  • megtanuljanak kulturált formában érvelni, mások véleményét elfogadni, saját elképzelésüket módosítani, együtt dolgozni.
  • természetessé váljon számukra a másik kisegítése és a másoktól való segítségkérés.
  • tudatosuljon bennük, hogy mindenki értékes, mindenkire szükség van, mert a csapatfeladat megoldásához minden csoporttag munkája fontos.
  • fejlesszük a feladattudatukat és a felelősség-vállalásukat.
  • növeljük az önbizalmukat.
  • erősítsük az osztályban betöltött helyüket azoknak a tanulóknak, akik az osztályukban visszahúzódóbbak esetleg perifériára szorultak.
  • sok pozitív megerősítést kapjanak, nemcsak a pedagógustól, hanem az osztálytársaiktól is.
  • élményközpontúbbá tegyük a tanórákat.

Azok az iskolák, amelyek már több éve alkalmazzák ezt a módszert, azt figyelték meg, hogy a tanulók szocializáltságában is jelentős, pozitív változások következnek be, melyet nemcsak a pedagógusok, hanem a szülők, testvérek is észrevettek.