Közzétételi lista

Hétvégi házi feladatok, iskolai dolgozatok szabályai

Hétvégi házi feladatok, iskolai dolgozatok szabályai

1. Az ellenőrzés fajtái:

• szóbeli feleltetés,
• házi feladat, füzetvezetés ellenőrzése,
• írásbeli számonkérési formák:
  • írásbeli felelet (egy anyagrészből)
  • beadandó, nagyobb elmélyülést igénylő házi dolgozat kitűzése
  • röpdolgozat (bejelentés nélkül, aznapi házi feladatból)
  • dolgozat (előző órán bejelentett, kisebb anyagrészből)
  • témazáró dolgozat (legalább egy héttel korábban bejelentett, összefoglalással előkészített, teljes témakört felölelő)
• a tanuló produktumának (pl.: rajz, technika órán előállított tárgy, testneveléssel összefüggő mozgásforma előadása) ellenőrzése

Alapelvek:

A tanuló érdemjegyéről a szaktanár dönt. Tantárgyi követelményeket az első tanítási órán írásban kell rögzíteni.
Egy tanítási nap kettő témazáró dolgozatnál több nem íratható (az írásbeli számonkérés nem számít témazáró dolgozatnak).

2. A házi feladatok kiadásának szempontjai:

• a tanulók napi és heti terhelése,
• az egyes diákok képességeit, adottságai,
• az életkori sajátosságok,
• az értelmi fejlettség,
• a fejlődés üteme,
• házi feladat előkészítettsége.

3. A házi feladatok kiadásának és ellenőrzésének alapelvei:

• A házi feladatok korosztálytól függetlenül sarkallják a diákot állandó önellenőrzésre!
• A házi feladatok segítsék elő a szülők tájékoztatását gyermekük iskolában végzett munkájáról, az iskolában folyó munkáról.
• A napközis kollégák folyamatosan tájékoztassák a pedagógusokat a házi feladatok mennyiségéről, azok megoldásáról egyénre szabottan is!
• A házi feladatok mindig kerüljenek ellenőrzésre!
• Az el nem készített, illetve hibás, hiányos házi feladat értékelésekor különbséget kell tenni a mulasztás okai szerint!
• Az önálló kutatómunkát, a kötelező tananyagon kívüli ismereteket kívánó feladatok elvégzését – a befektetett munka arányában – jutalmazni kell.
• Tanítási szünet idejére legfeljebb annyi kötelező házi feladat adható, amennyi egyik óráról a másikra szokásos.
• A nagyobb elmélyülést, több időt igénylő feladatok kitűzésekor (könyvtári vagy internetes kutatómunka, képzőművészeti alkotás, technikai eszköz készítése) az elkészítés határidejét különös gonddal, a tanulók egyéb kötelezettségeire tekintettel kell megállapítani.
• A tantervi anyagot meghaladó mennyiségű vagy mélységű ismereteket kívánó feladatokat (pl. versenyfeladatok) csak annak a diáknak lehet kötelezően előírni, aki a versenyzést, illetve az önálló kutató vagy más jellegű alkotómunkát önként vállalta.

4. Az írásbeli beszámoltatás rendje és korlátai:
   • Témazáró dolgozat íratását a szaktanár legkésőbb egy héttel a dolgozatírás előtt bejelenti, a dolgozatot két héten belül kijavítja, egy napon kettőnél több témazáró dolgozatot nem íratunk. (Az írásbeli számonkérés nem számít témazáró dolgozatnak!).
   • Egyéb dolgozat íratását a szaktanár legkésőbb az előző tanítási órán bejelenti, a dolgozatot két héten belül kijavítja;
   • A szaktanár egy tantárgyból nem írat újabb dolgozatot mindaddig, amíg az előző dolgozatot kijavítva ki nem adta a tanulóknak.
   • A félévi és tanév végi minősítés nem alakítható ki csak írásbeli számonkérés alapján olyan tantárgyak érdemjegyeiből, amelyek alkalmasak a szóbeli kifejezőkészség fejlesztésére.
   • A diákok írásbeli dolgozatait, beszedett füzetét, beadott munkáját (házi dolgozatok, tanulói kutatómunkák anyaga) rövid időn belül értékelni, javítani kell.

5. A tanuló írásbeli beszámoltatásának formái:

• Témazáró dolgozat: egy teljes tantervi téma számonkérésére szolgáló, egy tanórát kitöltő, az ismeretek felidézését és alkalmazását egyaránt megkövetelő írásbeli számonkérési forma, a témazáró dolgozatban szereplő feladattípusok arányai megfelelnek a tananyag és a tantervi követelmények belső arányainak.
• Egyéb dolgozat: egy tantervi téma valamely részének számonkérésére szolgáló, legfeljebb egy tanórát kitöltő írásbeli számonkérési forma, amelyben az ismeretek felidézése az alkalmazástól függetlenül vagy azzal együtt is számonkérhető.
• Az év eleji, félévi, év végi felmérések alapvetően diagnosztikai célt szolgálnak: a tanulók tudásának, készségeinek szintjét mérik. E felmérők csak akkor osztályozhatók, ha megfelelő ismétlés, gyakorlás után került sor rájuk.

6. A tanuló tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése:

A tanulók írásbeli értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történő átváltását a következő arányok alapján végezzük.

Ha a szaktanár a meghatározott ponthatárok alkalmazása során szükségesnek látja, az adott osztályban, csoportban az egyes ponthatárokat legfeljebb három százalékkal lefelé vagy felfelé módosíthatja.